A kétszintes kastélyt Semsey András építtette 1798 és 1805 között Balmazújváros központjában. 1959 óta műemlék; 2012–2013-ban újították fel, azóta múzeum és kulturális központ.
Lt. 02 A timpanonos középrizalitFotó: balmazujvaros.hu
A kastély Balmazújváros központjában, a Debreceni utca 2. szám alatt, az egykori kastélykert délnyugati részén áll. Téglalap alaprajzú, kétszintes épület, alapterülete 1534 négyzetméter.
A helyén korábban a siklói Andrássy család földesúri kastélya állt. A Wikipédia szerint az uradalmat Mária Terézia 1753-ban Andrássy Zsigmondnak adományozta, és két fia örökös nélkül halt meg; a múzeum tablója szerint az adomány Andrássy Zsigmond özvegyének és fiainak szólt, a füzet szerint pedig a családban három fiú és egy leány volt. A fiág kihalásával a birtok visszaszállt a koronára. 1798-ban I. Ferenc Semsey Andrásnak adományozta, aki még abban az évben hozzáfogott az építkezéshez az Andrássyak által felhalmozott építőanyagból. Egy későbbi tiszttartói levél szerint a kastély és a több hektáros kastélykert 1805-re elkészült. Az első épület stílusáról nincs adat; mai, késő klasszicista arculatát egy 1840 körüli átépítéskor kapta.
1A délnyugati, Debreceni utcai homlokzatot középrizalit és oldalrizalitok tagolják, az ablaktengelyek 1+2+3+2+1 rendben követik egymást. A két szélső tengely oldalrizalitban áll; itt a fotók szerint szélesebb, hármas osztású ablakok vannak.
2A háromtengelyes középrizalitot négy jón fejezetű pilaszter tagolja, ezek tartják a timpanont. A fotók szerint a pilaszterek a lábazattól a fríz alatti fejezetekig futnak, a frízen „Semsey Kastély” felirat áll.
3A középrizalit három földszinti ablaka fölött félköríves keretezés ível – a fotók alapján ez a homlokzat egyetlen íves eleme.
Az északkeleti, udvari oldalon csak középen van rizalit, a nyílások 4+5+4 rendben sorakoznak.
A régi udvarházak szokása szerint a főbejárat az udvar felől nyílt. Itt áll a négy kőoszlopon nyugvó kocsiáthajtó; lapos tetejét egykor süttői márvány borította, ma díszes vasrácsos korláttal övezett terasz, amelyre az emeletről lehet kilépni. A park egykori magtárának és lovardájának helyén ma üzlet áll.
4Az épület alatt kiterjedt, boltíves pincerendszer húzódik; a lábazaton apró pinceablakok látszanak. A kastély fotói szerint ma tárlók is állnak benne (lásd A múzeum oldalon).
Lt. 03 A kocsiáthajtó és a teraszFotó: Semsey-kastély
Lt. 07 A boltíves pinceFotó: Semsey-kastély
5A címer
A timpanon közepén ma a Semsey család grófi címere látható; a grófi címet Semsey László kapta 1907-ben. Korábban a timpanont a család köznemesi címere díszítette, amelyet 1401-ben Zsigmond királytól nyertek.
Kiállítás Címerábrázolás a kiállításbanFotó: saját felvétel, 2026
Kiállítás Pajzstartós címerábrázolás a kiállításbanFotó: saját felvétel, 2026
A XIX. század végétől
A kastélyt a XIX. század végéig folyamatosan használták, utána már csökkentett bútorzattal, többnyire csak vadászatok idején; jobbára a jószágigazgató lakta. Utolsó Semsey családból származó tulajdonosa Semsey András Andor volt, aki 1941-től Argentínában élt.
A háború végének súlyos eseményei is ide kötődnek: 1944-ben az épületet deportálási helyszínként használták. 1945 januárjában a községbe érkező szovjet tisztek tíz nap alatt közel ezer embert – főként német származásúakat – fogtak el, és a községházán, valamint a kastélyban tartották fogva őket; közülük 547 embert Ukrajnába deportáltak.
1945 után a kastélyt államosították, főként gyári raktárként használták. Az 1950-es években rövid ideig a kultúra otthona költözött ide; később volt művelődési ház, könyvtár, könyvesbolt, OTP-fiók és ÁFÉSZ-bútorbolt is.
Műemlék és felújítás
Az épület 1959 óta műemlék, 1971-ben az ország kiemelt műemlékei közé sorolták.
A rekonstrukció 2012 júliusában kezdődött, költségeit nagyrészt uniós források fedezték (ÉAOP-2.1.1/c-09-2009-19). A megújult kastélyt 2013. december 5-én adták át; ezzel egy időben a Semsey Andor Múzeum is a kastélyba költözött. Ma a Veres Péter Kulturális Központ intézménye.
Lt. 06 A felújított rendezvényteremFotó: balmazujvaros.hu
Archívum
A kastély régi képeken
A kastély építéséről nem maradt fenn irat. „A balmazújvárosi Semsey kastély” című füzet szerint a téglaépületet a Semsey család a 19. század legelején építtette; korai képét egy 19. század első feléből való akvarell és egy 1840 márciusában hitelesített térkép őrzi. A régi felvételeket a jobb láthatóság kedvéért kiegyenesítettük, nagyítottuk és óvatosan élesítettük – új részletet nem rajzoltunk beléjük.
19. sz. első fele A kastély parkja, akvarell„A balmazújvárosi Semsey kastély” füzetből
1840 Térképrészlet – a füzet szerint a kastély egy 1840 márciusában hitelesített térképen„A balmazújvárosi Semsey kastély” füzetből
1900 körül Balmazújváros, Piac tér: a templom és mögötte a kastély a 19. és 20. század fordulóján„A balmazújvárosi Semsey kastély” füzetből
Képeslap „Üdvözlet Balmazujvárosból. Gróf Semsey Andor kastélya” – kézírásos dátum: 19.. aug. 19.„A balmazújvárosi Semsey kastély” füzetből
1930-as évek A kastély az 1930-as években„A balmazújvárosi Semsey kastély” füzetből
1950-es évek A kastély és a templom az 1950-es években„A balmazújvárosi Semsey kastély” füzetből
1970-es évek A kastély és környéke az 1970-es években„A balmazújvárosi Semsey kastély” füzetből
Krónika
A kastély, a család és a város krónikája
Középen az évszámok; bal oldalon Balmazújváros, jobb oldalon a Semsey család és a kastély története.Balmazújváros, a Semsey család és a kastély története egy idővonalon; a címke jelzi, melyikhez tartozik az esemény.
BalmazújvárosA Semsey család és a kastély
Kr. e.7–1. század
Város
Szkíták és kelták a Kárhozott-halomban
A 8 méteres halom alatt fából épült szkíta sírkamra (Kr. e. 7–4. század), csúcsa alatt 2 méterrel kelta urnasír (Kr. e. 4–1. század) került elő. A halom makettje a Múzeum oldalon látható.
A halom alatti szkíta sírkamra metszetrajzaForrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1220-as évek
Város
Balmaz temploma
Zoltay Lajos a Bivaly-halomnál, a feltételezett Balmaz falu helyén egy ekkor épült templom alapjait tárta fel.
Az egykori Balmaz templomának alaprajza (Bivaly-halom, Hortobágy)Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1247
Család
Semse birtoka
IV. Béla a Kassa közeli Semsét a családnak adományozza; a család innen származik (semsei Semsey).
Forrás: Wikipédia – Semsey család
1332
Város
Első írásos említés
A mai belterületen (a Kossuth téren) fekvő Hímes egyházas helyként szerepel a pápai tizedjegyzékben. 1375-ben 25 ház állt itt.
Forrás: Wikipédia – Balmazújváros; a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1401
Család
Nemesi címerlevél
Semsey János nemesi címerlevelet kap, Zsigmond király uralkodása idején.
Zsigmond király a debreceni uradalmat, benne Balmazt, Lazarevics István szerb vajdának adományozza. Ez időben rác (délszláv) népesség is megtelepszik a vidéken.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1450
Város
A Hunyadiaké
A debreceni uradalom, s vele Balmaz a Hunyadi családé lesz. Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet balmaziakat telepít a közeli Hímesbe.
Szilágyi Erzsébet korabeli ábrázolásaForrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1465
Város
Újváros mezőváros
Szilágyi Erzsébet fiától, Mátyás királytól három országos és egy heti vásár tartására kap engedélyt, Hímest Újvárosnak nevezi el. A mezővárosi rangra emelt település virágzásnak indul; a 16. században Szabolcs megye legtöbbet adózó települései közé tartozik.
Mátyás király és Beatrix királyné korabeli ábrázolásaForrás: Wikipédia – Balmazújváros; a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
15. századvége
Város
Balmaz pusztája
A tabló szerint Balmaz a 15. század végén elnéptelenedik, és pusztabirtokként a debreceni uradalomhoz kerül. A Wikipédia szerint viszont már az 1411-es adománylevélben is pusztabirtokként szerepel.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1543
Város
Magyarok és rácok
Az adóösszeírásban 138 magyar és 25 rác porta szerepel. Újváros 1531-ben már a debreceni uradalom második legtöbbet adózó városa.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1555
Város
Török hódoltság
Az 1550-es években portáinak 80%-a ideiglenesen elnéptelenedik; 1555-ben a város behódol a töröknek, és elterjed a református vallás. A tizenöt éves háborúban elnéptelenedik, lakói csak az 1610-es években térnek vissza.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1660
Város
Szejdi-dúlás
A Szejdi-dúláskor a város ismét elpusztul.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1670-es évektől
Város
Kuruc idők
A kuruc felkelések Újvárosra is kiterjednek. A Rákóczi-szabadságharcban a város évente 60 lovas katonát ad; szolgálataiért hajdúszabadságot kap, amelyet a bukás után elveszít.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1739
Város
Pestisjárvány
A járvány a lakosság közel felét elpusztítja.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1748
Város
Az első térkép
Elkészül a város első kéziratos térképe; a kiállításban látható (lásd lent: a kiállítás térképei).
A város első kéziratos térképe (1748)Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1753
Város
Az Andrássy családé
Mária Terézia Balmazújvárost siklói Andrássy Zsigmond özvegyének és fiainak adományozza.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története); Wikipédia – Balmazújváros
1760-as évek
Város
Németfalu
Az Andrássyak németeket telepítenek a városba. Külön falurészt kapnak, ma is Németfalu a neve; első utcájuk a mai Kossuth utca.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1773
Város
Ismét jobbágyfalu
Az úrbérrendezéssel a mezőváros elveszíti korábbi jogait, és robotra kötelezett jobbágyfaluvá minősül vissza.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1782, 1785
Város
A város térképeken
A kiállítás két további kéziratos térképe: a város és határa 1782-ben, valamint egy 1785-ös határtérkép (lásd lent: a kiállítás térképei).
A város és határa 1782-benForrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1786
Város
A katolikus templom
Felszentelik a római katolikus templomot, amely mögött később a kastély áll.
A Piac tér a templommal és mögötte a kastéllyal, 1900 körül · Kép: „A balmazújvárosi Semsey kastély” című füzetForrás: „A balmazújvárosi Semsey kastély” című füzet
1794
Város
A német gyülekezet
Elkészül a betelepített németek gyülekezetének lajstromkönyve.
A betelepített németek gyülekezetének lajstromkönyve (1794)Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1794
Uradalom
Az Andrássyak kihalása
Az Andrássy családban három fiú és egy leány volt; 1794-ben az utolsó fiú magtalan halálával a család fiága kihalt.
Forrás: „A balmazújvárosi Semsey kastély” című füzet
1798
Uradalom
A Semsey család birtoka
A siklói Andrássy család fiági kihalása után I. Ferenc a több mint 20 000 hektáros birtokot az egyik Andrássy lány fiának, Semsey Andrásnak, Ugocsa vármegye főispánjának adományozza. A család Kassa környékéről katolikus szlovák cselédeket telepít ide, és a helyi egyházközségeket is támogatja: Hubert Mauer „Krisztus mennybemenetele” oltárképét a katolikusoknak, kegytárgytartó szekrényt a magyar, kelyhet a német reformátusoknak adja.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története); Wikipédia – Semsey-kastély
1798–1805
Épület
Felépül a kastély
Semsey András az Andrássyak földesúri kastélyának helyén építteti; egy tiszttartói levél szerint 1805-re a kastélykerttel együtt elkészül.
A kastély parkja, akvarell a 19. század első feléből · Kép: „A balmazújvárosi Semsey kastély” című füzetForrás: Wikipédia – Semsey-kastély
1833
Város
A régi városháza
Megépül a régi városháza.
Az 1833-ban épült régi városházaForrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (A változások kora, képaláírás)
1833
Család
Megszületik Semsey Andor
December 22-én, Kassán. A múzeum ma az ő nevét viseli.
Forrás: Wikipédia – Semsey Andor
1840 körül
Épület
Átépítés
Az épület ekkor kapja mai, késő klasszicista arculatát.
Térképrészlet a kastéllyal, 1840 · Kép: „A balmazújvárosi Semsey kastély” című füzetForrás: Wikipédia – Semsey-kastély
1848
Város
Forradalom
A lakosság örömmel fogadja a jobbágyfelszabadítást. Újvárosban képezik ki a tavaszi hadjárat tartalékseregét, amelyet a város hónapokig élelmez.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (A szabadság százada)
19. századmásodik fele
Város
Zsellérek és aratósztrájkok
Megindul a kapitalizálódás, de a parasztság nem tud földet venni: a község csaknem egész területe a Semseyek birtoka. Az átlagosnál jóval több a zsellér és a földnélküli agrármunkás, akik például aratósztrájkokkal tiltakoznak.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (A szabadság százada)
1856–1866
Család
Semsey Andor Balmazújvároson
Apja halála után három fia hitbizományt hoz létre a birtokon; Andor a ráeső részen, Balmazújvároson gazdálkodik, majd 1866-ban bérbe adja birtokait és Pestre költözik.
Forrás: Wikipédia – Semsey-kastély
1872
Család
Semsey Lajos
Október 9-én, 33 évesen meghal Semsey Lajos cs. kir. kamarás. Sírköve a kiállításban látható (lásd: A Semsey család).
Forrás: a sírkő felirata a kiállításban
1898
Város
Kossuth-szobor
Elkészül Kossuth Lajos szobra a Kossuth téren.
Kossuth Lajos 1898-ban készült szobra a Kossuth térenForrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (A szabadság százada, képaláírás)
1907
Család
Grófi cím
Semsey László grófi címet kap I. Ferenc Józseftől. A timpanonon ma a grófi címer látható.
„Gróf Semsey Andor kastélya” – képeslap · Kép: „A balmazújvárosi Semsey kastély” című füzetForrás: Wikipédia – Semsey család; balmazujvaros.hu
1908
Város
Országos Földmívelő Párt
Balmazújvároson megalakul az agrármunkások helyzetére figyelmet felhívó országos párt.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (A szabadság százada)
1911
Város
Az új városháza
Megépül az új, emeletes városháza.
Az 1911-ben épült új városházaForrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (A változások kora, képaláírás)
1918
Város
Földosztás
A Nemzeti Tanács megkezdi a földosztást, de az önhatalmú földfoglalásokba torkollik, ezért le kell állítani. 1920-ban újabb, kismértékű földosztás következik, de a birtokszerkezet nem változik.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (A változások kora)
1919
Város
Román megszállás
Áprilistól egy évig román megszállás alatt áll a város. Az első világháborúnak 768 újvárosi hősi halottja volt.
A világháborús emlékműForrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (A változások kora)
1944–1945
Város
Deportálások
1944-ben a kastély deportálási helyszín; 1945 januárjában a szovjet hatóságok a kastélyban és a községházán tartják fogva az elhurcoltakat, 547 embert Ukrajnába deportálnak.
Forrás: Wikipédia – Semsey-kastély
1945
Város
Földreform
A háború utáni földreformmal több száz agrármunkás jut néhány hektáros földhöz. Március 20-án Balmazújvároson jelentik be az országban elsőként a földosztás megkezdését.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (A változások kora); Wikipédia – Balmazújváros
1945 után
Épület
Államosítás
Gyári raktár, az 1950-es években rövid ideig a kultúra otthona, később könyvtár, bolt és bankfiók.
A kastély és a templom az 1950-es években · Kép: „A balmazújvárosi Semsey kastély” című füzetForrás: Wikipédia – Semsey-kastély
1950-es évek
Város
Beszolgáltatás, kollektivizálás
A beszolgáltatások, majd az erőszakos kollektivizálás sújtják az itt élőket.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (A változások kora)
1953
Város
Elpusztul a Kárhozott-halom
A Keleti-főcsatorna építésekor elhordják a halmot; a régészeti feltárás megmenti a leleteit. A halom makettje a Múzeum oldalon látható.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (Balmazújváros története)
1959
Épület
Műemlék
Az épület műemléki védelmet kap.
Forrás: balmazujvaros.hu
1971
Épület
Kiemelt műemlék
Az ország kiemelt műemlékei közé sorolják.
A kastély az 1970-es években · Kép: „A balmazújvárosi Semsey kastély” című füzetForrás: balmazujvaros.hu
1989
Város
Újra város
Balmazújváros visszanyeri városi rangját.
Forrás: a Semsey Andor Múzeum tablója (A változások kora); Wikipédia – Balmazújváros
1998
Múzeum
Névadás
Május 18-án a balmazújvárosi múzeum felveszi Semsey Andor nevét.
Forrás: Kordos László: Semsey Andor emlékezete. Természet Világa, 2008
2012 júliusában kezdődik, nagyrészt uniós forrásból. A megújult kastélyt 2013. december 5-én adják át.
Forrás: vpamk.balmazujvaros.hu; balmazujvaros.hu
2013
Múzeum
Beköltözik a múzeum
Az átadással egy időben a Semsey Andor Múzeum a kastélyba költözik.
Forrás: vpamk.balmazujvaros.hu
2014
Múzeum
Területi múzeum
A múzeum területi múzeumi státuszt kap, megújul a földszinti állandó kiállítás.
Forrás: balmazujvaros.hu
2014
Múzeum
Tourinform iroda
Augusztus 15-től a kastélyban működik a Tourinform iroda.
Forrás: Wikipédia – Semsey-kastély
2015
Város
Túzokszobor a kastélykertben
A kertben háromméteres túzokszobrot állítanak.
Forrás: Wikipédia – Balmazújváros
Hajdú-Bihar vármegyei város, járásszékhely; 2026 elején 17 113 lakosa volt. A Balmaz név 1411-ben, Zsigmond király adománylevelében tűnik fel pusztabirtokként.
A Wikipédia szerint a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, és csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lakosságszámát. 1766-ban német telepesek érkeztek, 1773-ban jobbágyfaluvá minősítették vissza. 1876-ban Szabolcs vármegyéből Hajdú vármegyéhez került. 1945. március 20-án itt jelentették be az országban elsőként a földosztás megkezdését. 1989. március 15-én ismét városi címet kapott.
A múzeum várostörténeti tablóján a település három XVIII. századi kéziratos térképe látható: a város első térképe 1748-ból, a város és határa 1782-ben, valamint egy 1785-ös határtérkép.
1748 A város első kéziratos térképe a kiállításbanFotó: saját felvétel, 2026
1782 A város és határaFotó: saját felvétel, 2026
1785 HatártérképFotó: saját felvétel, 2026
Híres szülöttei
Többek között Veres Péter (1897–1970) író és politikus, Lengyel Menyhért (1880–1974) drámaíró, Beck Dénes (1847–1924) közgazdász, R. Tóth Sára (1880–1957) nőmozgalmi vezető, Soós Imre (1930–1957) és Kállai Bori színművészek, valamint Mihalkó Zoltán (1924–2009) kalaposmester.
Wikipédia: Semsey-kastély (és forrásai: Balmazújváros – Látnivalók, Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 492., 1994; Műemlékek Info; a város honlapjának várostörténete).
Wikipédia: Balmazújváros; Semsey család; Semsey Andor; Andrássy család (siklói) – és az ott idézett irodalom, köztük Pozsonyi József: A semsei Semsey család története, Debrecen, 2002.
A Semsey Andor Múzeum kiállítása: a Balmazújváros története tablói, a Semsey-családfa festménye, Semsey Lajos sírköve és a tárlók feliratai (saját fotók, 2026. október).
„A balmazújvárosi Semsey kastély” című füzet: a krónika több adata és a kastély régi képei.
Kordos László: Semsey Andor emlékezete. Természet Világa, 2008. április (elhangzott a múzeum névadásán, 1998. május 18-án).
Első katonai felmérés (Josephinische Landesaufnahme), Coll. XXIII. Sectio XVIII., 1782–1785. Wikimedia Commons
Asszisztens · mesterséges intelligencia
Kérdezze a kastélyt
A kérdéseket a Cloudflare mesterséges intelligenciája dolgozza fel, nem tároljuk őket. Adatkezelés
